Fővárosunk V. kerülete a Belvárosból és Lipótvárosból áll 1950 óta. Lipótváros a Deák Ferenc utcától északra, míg a Belváros, a történelmi városmag attól délre terül el. Annak ellenére, hogy itt lüktet a város és talán az ország szíve is, területében és népességében a legkisebb kerületek között említhető.
Történelme egészen az őskorig vezethető vissza, amikor már fontos átkelőhelyként használták a települést. Aztán a római korban is lakott terület volt, hisz ma is látható romok igazolják, hogy ezen a területen egy római erőd a Contra Aquincum állt a mai Március 15. tér helyén. Az ősi Pest alapja a XI. században kereskedőtelepként működött. A XII.századra már városfal is állt itt, melynek 3 kapuján biztosították az átjárást. A fal vonulata a mai Kiskörút volt, a három kapu pedig a Váci, Kecskeméti és Hatvani kapu volt. Majd jött a tatárjárás, ami következtében felégették a várost, lakóit pedig kivégezték. Ezt követően nehezen indult be a népesedés, a XV. századra lett akkora, hogy bíróválasztási joggal éljen. A középkori időkben a fejlődés legmagasabb pontja Mátyás király uralkodása alatt következett be, amikor is szabad királyi város lett 1470-ben.
Majd újabb sanyarú korszak következett be 1541-1686-ig a török hódoltság idején. Csökkent a kereskedelmi élet, a Budai rész visszafoglalásakor pedig a teljes lakosság odaveszett. Így hát az 1690-es években német telepesek éltek a romok közt, aztán a XVIII. század elejére szerb és görög telepesek csatlakoztak hozzájuk. 1773-ban már megválasztották az első polgármestert, aztán a század végére kinőtte magát a település és a városfalon túl terjeszkedett, így jött létre Teréz-, József-, Ferenc- és Lipótváros. Ezután el is bontották a városfalat és elkezdték a területet Belvárosként nevezni.
1789-ben lebontották elsőként a Váci kaput, aminek következtében az építkezések virágzásnak indultak. A Váci kapu helyén lévő ház 1814-ben került a Dogáli testvérek birtokába, akik kétemeletes házat építettek, felső emeletén divatos bolthelyiséggel. Ugyanezen időben a lebontott városfal helyére Fessl György ácsmester is építkezett, így jött létre a Nagy Híd utcai homlokzat. Ez szintén két emeletes ház volt, ahol a kereskedők bérelhettek bolthelyiséget. A legismertebb a Calderoni volt, aki optikusként olyan ismertté vált, hogy gyakran róla nevezték el a házat.
Az építkezések legnagyobb kibontakozása a reformkorban következett be, amikor is sorra épültek a paloták, ami lehetségessé tette az irodalmi és szellemi centrum létrejöttét. Széchenyi István nemzeti mozgalma a régi fővárost szerette volna feléleszteni, így hát kezdeményezésként megépült a pesti Magyar Tudományos Akadémia, a Nemzeti Színház, Nemzeti Múzeum, Széchenyi lánchíd. Viszont 1838-ban jött egy árvíz, ami jelentős pusztítást hagyott maga után. Ekkor a Szépítő Bizottmány tett sokat a városkép újraalakításáért az akkor épp hódító klasszicista stílusban. Majd a szabadságharcot és a kiegyezést követően, az 1873-as Pest, Buda és Óbuda egyesítéssel kezdődött meg egy olyan városrendezési program, ami következtében kialakult a mai Belváros arculata. Ekkor építették a Belvároshoz kapcsolódó Szabadság és Erzsébet hidat, az Andrássy utat és a Váci utcát. Még a XIX. században elkészült a kontinens első földalattija valamint az Országház is megépült.
A tényleges átalakulás a középkori viszonyokból és a törökök utáni építkezésből az I. világháborúig tartott, amikor is nagyvárossá formálódott. Ekkor épült a Nagykörút, és a sugárirányú főutak, melyeknek gócpontja a Belváros.
Majd az autós forgalom kezdetével, ahogy nemzetközileg is, Pesten is az autós közlekedés támogatása vált kiemelkedővé. Ennek érdekében váltak a járdák keskenyebbekké, szűntek meg a fasorok és épültek ki forgalmi csomópontok.
Budapest V. kerülete máig őrzi azt, hogy a szellemi, politikai, kulturális és turisztikai élet központja legyen. Bár a járműforgalom számtalan lehetősége közül választhatunk és a nemzetközi forgalmat bonyolító hajóállomás is vár itt bennünket, mégis, mint minden centrum esetében sokszor a leghatékonyabb a gyalogos közlekedés, amihez az egyre több szépen megtervezett sétáló utca adja a hangulatot.